Kérdése van? Rendelni szeretne? Hívjon minket! +36309366965

Blog

A bélflóra hatalma: hogyan befolyásolja a mikrobiom az ételválasztást?

Borkóné F. Krisztina
Borkóné F. Krisztina
2025.07.17 10:00
A bélflóra hatalma: hogyan befolyásolja a mikrobiom az ételválasztást?

Az előző cikkben megismerkedtünk apró, de annál jelentősebb "társbérlőinkkel". Most pedig egy még izgalmasabb kérdéshez érkeztünk: lehetséges, hogy ezek a parányi lények, akik a beleinkben élnek, befolyásolják, mi kerül a tányérunkra?

 

Vajon tényleg ők súgnak a fülünkbe, hogy egy szelet pizzát válasszunk a saláta helyett, vagy éppen fordítva? Lehetséges, hogy a tegnapi fagyiról se te döntöttél, hanem a bélflórád? Készülj fel, mert a válasz meglepőbb, mint gondolnád!

 

Ki a főnök a gyomrunkban? Az agy-bél tengely és a mikrobiom

 

Gyakran gondoljuk, hogy az étvágyunkat és az ételválasztásainkat csupán az agyunk, az ízlésünk, vagy a gyermekkori szokásaink irányítják. Pedig van egy mélyebb, láthatatlan kapcsolat is a háttérben: az agy-bél tengely. Ez nem egy konkrét zsineg vagy cső, hanem egy komplex biokémiai autópálya, amely összeköti a bélrendszerünket az agyunkkal. És ezen a "sztrádán" a mikrobáink aktív szereplők!

 

20250717_1_agy-bel-tengely_t.png

 

A bélben élő baktériumok – amikről már tudjuk, hogy milliárdos seregben vannak jelen – nem tétlenkednek. Folyamatosan "kommunikálnak" az aggyal, és hatással vannak a hangulatunkra, a stresszkezelésre, sőt, még az éhségérzetünkre és az étel utáni vágyunkra is. Mindezt olyan anyagok termelésével érik el, mint a neurotranszmitterek (például a hangulatért felelős szerotonin és a jutalmazásért felelős dopamin), vagy a rövidláncú zsírsavak, amikről a későbbi bejegyzéseinkben még részletesebben is szó lesz.

 

A mikrobák „vágyai”: ételpreferenciák és a láthatatlan küzdelem

 

Elképzelhető, hogy a mikrobiomunkban élő baktériumoknak is megvannak a saját "preferenciáik", amikor ételről van szó? Abszolút! Különböző baktériumfajok eltérő táplálékforrásokat kedvelnek. Vannak, akik a rostokban gazdag ételeket részesítik előnyben, és vannak, akik inkább a cukros, zsíros ételeket preferálják.

Mindegyik baktériumtípus "jeleket küld" az agynak, hogy arra ösztönözzön minket, hogy olyan ételeket fogyasszunk, amelyek az ő számukra is kedvezőek. Ez egyfajta "túlélési stratégia" a mikroba szemszögéből. De a miénkből nézve ez nem mindig kedvező: akár rossz irányba is befolyásolhatja az egészséges étkezéssel kapcsolatos döntéseinket.

  • Cukor és feldolgozott ételek utáni vágy: ha a bélflóránkban elszaporodnak a cukrot és egyszerű szénhidrátokat kedvelő baktériumok (ide tartoznak a Firmicutes baktériumtörzs tagjai, amelyek nagyon hatékonyan nyerik ki az energiát az élelmiszerekből), akkor ők olyan kémiai jeleket bocsáthatnak ki, amelyek fokozzák a cukor és a feldolgozott élelmiszerek utáni sóvárgásunkat. Ez egy ördögi körré válhat: minél több cukrot eszünk, annál jobban szaporodnak ezek a baktériumok, és annál erősebb lesz a vágyunk a cukor után.

  • Rostban gazdag ételek kedvelése: ezzel szemben, ha a bélflóránkban dominálnak a rostokat lebontó, jótékony baktériumok (mint a Bifidobaktériumok vagy a Lactobacillusok), ők olyan anyagcseretermékeket termelnek, amelyek hozzájárulhatnak a teltségérzethez és csökkenthetik a túlzott étvágyat, miközben a szervezet számára is kedvezőbb jeleket küldenek.

 

20250717_2_etelvalasztas_t.png 

Alapvetően nem egyetlen "gonosz" baktériumfaj felelős a cukor vagy zsír utáni sóvárgásért. Inkább arról van szó, hogy bizonyos baktériumtörzsek és fajok arányának eltolódása a bélflórában – különösen, ha a hasznos, rostkedvelő baktériumok száma csökken – kedvezőbb környezetet teremt a gyorsan emészthető szénhidrátokat és zsírokat preferáló mikrobák elszaporodásához. Az alacsony diverzitású mikrobiom, vagy a magasabb Firmicutes arányú bélflóra gyakran kevésbé hatékonyan bontja le a komplex szénhidrátokat (rostokat), és kevesebb hasznos anyagcsereterméket (mint például a rövidláncú zsírsavak) termel. Ezáltal a szervezet kevésbé érzi magát elégedettnek, és fokozódhat a gyors energiát adó, gyakran cukros vagy zsíros ételek iránti vágy.

 

Hogyan léphetünk túl a mikrobák "kívánságain"?

 

A jó hír az, hogy nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a mikrobáink "szeszélyeinek"! Bár befolyásolnak minket, a döntés mindig a mi kezünkben van. Ahogy azt az előző cikkünkben is megfogalmaztuk: minden falat étel egy döntés, amely vagy a gyógyulásunkat és az egészség megőrzését szolgálja, vagy a kárunkra van. Ez a döntés csak rajtunk múlik, ami azt jelenti, hogy aktívan befolyásolhatjuk a bélflóránk összetételét.

A kulcs a tudatos táplálkozás és az életmód. Ha a mikrobáinkat egészséges, rostban gazdag ételekkel "etetjük", akkor a jótékony baktériumok szaporodását segítjük elő, amelyek aztán pozitívan hatnak az ételpreferenciáinkra is. Ezáltal egy kedvező spirálba kerülhetünk, ahol az egészséges étkezés erősíti az egészséges bélflórát, ami viszont segít fenntartani az egészséges ételválasztásokat.

 

A bélflóra, mint egy titkos ügynök?

 

A bélflóra tehát nem csupán az emésztésünkre van hatással, hanem az ételválasztásunkat is komolyan befolyásolja. Mint egy igazi James Bond, teljesen észrevétlenül irányítja a háttérből a folyamatokat. Ijesztően hangzik, hogy ezek a parányi élőlények ilyen mértékben beavatkoznak az ételekkel kapcsolatos döntéseinkbe, de ez egyben hatalmas lehetőséget is rejt magában: tudatos választásainkkal mi magunk is segíthetjük őket abban, hogy a szervezetünk számára a legjobb döntéseket hozzák. 

A következő részben mélyebben belemerülünk a mikrobiom és az általános egészség összefüggéseibe, és részletesebben bemutatjuk, milyen sokrétű szerepet játszanak ezek az apró lakók a testi és lelki jóllétünk fenntartásában. Ne maradj le!

 

------------------
Forrás:
Alcock, J., Franklin, B. R., & Aktipis, C. A. (2014). Is eating behavior manipulated by the gut microbiota? Evolutionary pressures and potential mechanisms. BioEssays, 36(10), 940–949.
Jardim, R. S., Alcock, J., & Aktipis, C. A. (2018). Co-opting the Host: Bacteria Manipulating Eating Behavior to Increase Their Fitness. Frontiers in Psychology, 9, 215.
Ley, R. E., Turnbaugh, P. J., Klein, S., & Gordon, J. I. (2006). Microbial ecology: human gut microbes associated with obesity. Nature, 444(7122), 1022–1023.
Cani, P. D. (2018). Human gut microbiome: hopes, threats and promises. Gut, 67(9), 1716–1725.