Blog
Mi fán terem a mikrobiom? Élet a bennünk rejlő univerzumban!
2025.07.03
10:00
Sokan talán még mindig kétkedve fogadják a "bélflóra" kifejezést. Ez érthető, hiszen testünknek ez a része hivatalosan nem számít önálló szervnek, így az egészségben játszott szerepe sokak számára teljesen ismeretlen terület.
Csak akkor lesz egyértelmű, mekkora befolyása van ennek a "láthatatlan világnak" az életünkre, ha valaki hirtelen olyan egészségügyi problémákkal néz szembe, mint a túlsúly, a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a depresszió, és a diagnózis megállapítja, hogy a betegség oka a bélrendszer egyensúlyhiányában rejlik.
De mi is pontosan ez a rejtélyes belső közösség, amit bélflórának vagy tudományosabban mikrobiomnak nevezünk? És miért került a figyelem központjába? Induljunk el egy felfedezőútra a testünkben rejlő, apró, de annál jelentősebb univerzum felé!
A mikrobiom: egy rejtett világ, ami bennünk él
Képzeld el, hogy nem vagy egyedül a saját bőrödben! Egy elképesztően komplex, parányi, mégis hatalmas "birodalom" él veled, benned és rajtad. Ez a mikrobiom.
A mikrobiom az emberi szervezet különböző részein – mint például a bőrön, a szájüregben vagy a vastagbélben – élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok és archeák) összességét jelenti, beleértve azok teljes genetikai anyagát is. Bár eleinte talán furcsán hangzik, hogy ennyi "élőlény" osztozik rajtunk, fontos tudni, hogy többségük nemcsak ártalmatlan, de nélkülözhetetlen is a jóllétünkhöz. Gondolj rájuk úgy, mint egy virágzó ökoszisztémára, ahol fajok milliárdjai dolgoznak együtt a te egészségedért, vagy mint egy jól szervezett, apró metropoliszra a testeden belül.
Miért nevezzük mégis ezt a rejtett világot "második agynak" vagy "önálló szervnek"?
- Tömege: az összességében bennünk élő mikrobák súlya elérheti a másfél-két kilogrammot is – ez több, mint az emberi agy átlagos tömege!
- Működése: ezek a mikroorganizmusok nem csupán passzívan tartózkodnak odabent. Aktívan részt vesznek testünk számos alapvető folyamatában, éppúgy, mint bármelyik létfontosságú szervünk. Képzeld el őket úgy, mint egy óramű precízen működő alkatrészeit, amelyek folyamatosan biztosítják a rendet és a funkcionalitást.
- Genetikai gazdagság: A bennünk élő mikroorganizmusok – vagyis a mikrobióta – genetikai állománya akár százszorosan is felülmúlhatja a saját DNS-ünkben tárolt biológiai információ mennyiségét. Ez is jól mutatja, micsoda potenciál rejlik ebben a láthatatlan világban.
Hol található a mikrobiom? Nem csak a belekben!
Bár a bélmikrobiom a legismertebb és a legaktívabb – hiszen főként a vastagbélben, oxigénszegény környezetben él a mikroorganizmusok legnagyobb hányada, megközelítőleg 70%-a – a mikrobák a testünk szinte minden pontján megtalálhatók.
- A bőrön: védelmező pajzsot képeznek a külső környezeti hatásokkal szemben.
- A szájüregben: az emésztés első lépcsőjénél már szerephez jutnak.
- A hüvelyben: kulcsfontosságúak a női egészség fenntartásában.
- A tüdőben és a húgyutakban: ezeket a területeket korábban sterilnek gondoltuk, de mára bebizonyosodott, hogy nekik is van saját mikrobiomjuk.
A mostani cikksorozatban elsősorban a bélmikrobiomra koncentrálunk, hiszen ez az a terület, ahol a rostok feldolgozása zajlik, és ahol a legnagyobb mértékben befolyásolják az egészségünket. A bélrendszerünk valóban egy mikroba metropolisz!
Miből áll a bélmikrobiom? Egy összetett csapatjáték!
A bélmikrobiom egy elképesztően sokszínű közösség. Nem csupán egy-két baktériumtípus él bennünk, hanem fajok és törzsek ezrei, sőt, tízezrei! Képzeld el úgy, mint egy hatalmas, sűrű erdőt, tele különböző növényekkel és állatokkal. Minél gazdagabb a fajösszetétel, annál stabilabb és ellenállóbb az egész rendszer.
Baktériumok (a legnépesebb csoport): ők jelentik a fő munkaerőt, a bélflóra legfőbb alkotóelemei. A több billió baktérium, ami bennünk él, több száz különböző fajhoz tartozhat. Viszont a teljes bélflóra 99%-át mindössze 30-40 faj alkotja. Az emésztőrendszerünkben négy domináns baktériumtörzs él együtt: a Bacteroidetes, a Firmicutes, az Actinobacteria és Proteobacteria csoportok. Mindegyiknek megvan a maga specializált feladata. Olyanok ők, mint egy nagyvállalat különböző osztályai: van, amelyik az emésztésért felel, van, amelyik vitaminokat termel, és van, amelyik a védelemben játszik szerepet.
- "Jóindulatú" baktériumok (probiotikumok): a köznapi beszédben gyakran "jó baktériumokként" emlegetik azokat a mikroorganizmusokat, amik pozitívan befolyásolják az emberi egészséget. Ezeket szaknyelven probiotikus baktériumoknak (probiotikumoknak) hívjuk. Közéjük tartoznak például a Lactobacillusok és a Bifidobaktériumok, amelyek tejsavat termelnek, ami gátolja a káros kórokozók, mint például a baktériumok, a vírusok, a gombák vagy a paraziták szaporodását.
- "Kórokozó" baktériumok (patogének): ezek azok a mikroorganizmusok, amelyek betegségeket okozhatnak. Ismert példák erre a Salmonella vagy a Clostridium. Fontos azonban megjegyezni, hogy sok "kórokozó" baktérium normális esetben is jelen van a bélflórában, de csak túlzott elszaporodásuk esetén okoznak problémát.
Gombák (pl. élesztőgombák): kisebb számban vannak jelen, de fontos szerepet játszanak az egyensúly fenntartásában.
Vírusok (bakteriofágok): ezek a vírusok a baktériumokat támadják meg, ezzel is befolyásolva a bélmikrobiom egyensúlyát.
Archeák: ősi mikroorganizmusok, amelyek például a metángáz termelésében jeleskednek.
Az orvostudomány egészen a legutóbbi évtizedekig elsősorban a betegséget okozó baktériumokra és az azok elleni védekezésre fókuszált. Ezért is alakult ki bennünk az a reflex, hogy a baktériumokra gondolva azonnal a fertőtlenítésre és az antibiotikumokra asszociálunk. Azonban a 2000-es évek közepétől megjelent a génszekvenálás. A kutatások során hihetetlenül fontos információk láttak napvilágot az egészségünket támogató baktériumokról. A kutatók (köztük Nobel-díjasok és Nobel-díjra jelöltek) egy része "második genetikánknak", míg mások egyenesen "önálló szervnek" tartják a mikrobiomot. Ez talán azért sem meglepő, mert sok, számunkra hasznos baktérium a kutatások szerint védelmi funkciót lát el.
A mikrobiom – kulcs az egészséghez
Minden ember mikrobiomja egyedi, akárcsak az ujjlenyomata, és minden mikroorganizmusnak kulcsfontosságú szerepe van ebben a rejtett belső közösségben. Ez egy szimbiotikus, kölcsönösen előnyös kapcsolat: mi élőhelyet és táplálékot biztosítunk a számukra, ők pedig számos alapvető szolgáltatással viszonozzák ezt (például tápanyagok lebontásával erjesztés, azaz fermentáció révén, vitaminok termelésével, vagy a káros mikroorganizmusokkal szembeni védelemmel).
Minden falat étel egy döntés: vagy a gyógyulásunkat és az egészség megőrzését szolgálja, vagy a kárunkra van. Ez a döntés csak rajtunk múlik – vagyis a bélflóránkon. Ahhoz, hogy egészségesen, ideális testsúllyal és mentális jólléttel éljünk, elengedhetetlen, hogy tudatosan támogassuk a "jóindulatú" baktériumainkat.
A bélflóránk állapota nemcsak az emésztésünkre gyakorol hatást, de nagymértékben befolyásolhatja az általános egészségi állapotunkat, a súlyvesztés (vagy súlytartás) sikerességét, sőt, még a hangulatunkat is! Lényeges tehát, hogy milyen mikroorganizmusok laknak a mikrobiomunkban. A jó hír, hogy ezt mi magunk is aktívan befolyásolhatjuk!
Legközelebb azt fogjuk megvizsgálni, hogyan befolyásolja ez a belső univerzum még akár az ételválasztásainkat is! Készen állsz a folytatásra?
------------------
Forrás:
Thursby, E., & Juge, L. (2017). Introduction to the human gut microbiota. Biochemical Journal, 474(11), 2375–2386.
Quigley, E. M. M. (2013). Gut microbiota in health and disease. Journal of Gastroenterology and Hepatology, 28(S5), 6-9.
Sender, R., Fuchs, S., & Milo, R. (2016). Revised estimates for the number of human and bacteria cells in the body. PLoS Biology, 14(8), e1002533.
Cani, P. D. (2018). Human gut microbiome: hopes, threats and promises. Gut, 67(9), 1716–1725.
Fan, Y., & Pedersen, O. (2021). Gut microbiota in human metabolic health and disease. Nature Reviews Microbiology, 19(1), 55–71.
Támogasd a mikrobiomod gyümölcs- és zöldségkristályokkal
