Kérdése van? Rendelni szeretne? Hívjon minket! +36309366965

Blog

A böjt hatása rheumatoid arthritis és más autoimmun betegségek esetén

Selymes-S. Erzsébet
Selymes-S. Erzsébet
2023.11.09 10:00
A böjt hatása rheumatoid arthritis és más autoimmun betegségek esetén

Nézzük, hogy milyen eredményeket hozott a böjt és az azt követő növényi alapú étkezés a következő autoimmun betegségek esetében: reumás ízületi gyulladás (RA), lupusz, spondylitis ankylopoetica (SpA).

 

Vagy az olyan autoimmun megbetegetéseknél, mint a krónikus csalánkiütés, a más kötőszövetet érintő elváltozások (MCTD), a glomerulonephritis, a sclerosis multiplex, az osteoarthritis és fibromyalgia.

A kaliforniai Santa Rosában található a TrueNorth Egészségügyi Központ, amelyben közel 10.000, különböző egészségügyi problémákkal (a cukorbetegségtől a szív- és érrendszeri betegségeken keresztül az autoimmun betegségekig) küzdő embert böjtöltettek. A központ alapítója, Alan Goldhamer megjegyezte, hogy az olyan egészségügyi problémák, amelyek túlnyomó részt az étrendre vezethetők vissza, általában jól reagálnak a böjtre. A böjtöt egy egészségvédő diéta követ, amely jellemzője, hogy só- és zsírszegény, kizárólag növényi eredetű, magas rosttartalmú, és alacsony fehérje- és cukortartalmú.

 

Ez a program lehetőséget kínál az embereknek az életmódbeli betegségek okainak megszüntetésére, gyakran egészen addig a pontig, amikor már nincs szükség a gyógyszeres kezelésre, ellentétben a hagyományos orvoslással, amely inkább a betegséggel kapcsolatos tünetek elnyomásáról szól, nem pedig a kiváltó okok megszüntetéséről.

 

Goldhamer így fogalmazott: Ha magas vérnyomást, 2-es típusú cukorbetegséget vagy autoimmun betegséget orvosilag kezelnek, ezt fogják mondani: „Élete hátralevő részében ezeket a gyógyszereket fogja szedni.” Tulajdonképpen ezt ígérik neked, ha szó szerint követed a tanácsaikat: „életed hátralévő részében beteg leszel”.

 

 

Az előzetes adatok azt sugallják, hogy a böjt jótékony hatással lehet az anyagcsere-betegségekre, a fájdalom szindrómára, a magas vérnyomásra, a krónikus gyulladásos betegségekre, az allergiás betegségekre és a pszichoszomatikus betegségekre, de a böjtölés előnyeiről a legtöbb bizonyítékunk a reumás betegségekhez kapcsolódik: autoimmun gyulladásos ízületi problémákhoz, mint például a rheumatoid arthritis (RA).

 

Közel egy évszázaddal ezelőtt azt írták, hogy „az orvosi szakma általában nem ismeri el a diétát, mint az ilyen betegségek elleni támadások egyik fegyverét”. Ez a hozzáállás egészen a közelmúltig fennmaradt, azóta viszont a kontrollcsoportos vizsgálatok szisztematikus áttekintése a „statisztikailag és klinikailag is szignifikáns, jótékony és hosszú távú hatást mutatott”.

 

A rheumatoid arthritisnek van egy jól ismert genetikai összetevője, de az előfordulási aránya, vagyis annak az esélye, hogy egy egypetéjű ikerpár mindkét tagja megkapja, ha az egyiküknél jelentkezik is a betegség, valószínűleg 30 százalék alatti, annak ellenére, hogy azonos génjeik vannak. Tehát a betegség kialakulása 70 százalékban magyarázható nem genetikai tényezőkkel.

 

Még ha nem is tudjuk pontosan, hogy mik ezek a tényezők, a böjtöt össze lehet hasonlítani a számítógép merevlemezének újraindításával. Néha a meghajtó megsérül, és nem tudjuk pontosan, hol van a probléma. De ha csak kikapcsoljuk és újraindítjuk, akkor a hiba [lehet hogy] eltűnik.

 

A bizonyítás esetleírásokkal kezdődött.  A böjtölésről, majd az azt követő növényi alapú étrendről figyelemre méltó beszámolók születtek: például évek óta tartó fájdalomról és ízületi merevségről, amelyek egy héten belül elmúltak, és ami még fontosabb, az egészségesebb étrend mellett nem is újultak ki. Természetesen az esetbeszámolókat nevezhetjük csupán megdicsőült anekdotáknak is.

 

Azonban évtizedekre nyúlnak vissza tanulmányok, amelyek azt sugallják, hogy a böjt lehet a leggyorsabb és könnyen elérhető módja az ízületi fájdalom és duzzanat enyhítésének a rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél. A vizsgálatok azonban gyakran nem tudták ellenőrizni a placebo hatást, ami különösen fontos, ha a betegek saját elmondására kell hagyatkozni (szubjektív tünetekre), például a fájdalommal és az általános közérzettel kapcsolatban. De vannak objektív mérések is, például a gyulladás laboratóriumi vizsgálatai, amelyekre úgy tűnik, hogy nem hat a placebó. Ezeket használják a kontrollált vizsgálatokban, amelyeknél a kezdetektől  legalább egy éven át vizsgálták a mért értékek változását.

 

A gyulladás tíz különböző paramétere csökkent szignifikánsan a böjtölés és az azt követő hús- és tojásmentes diéta után, míg azoknál a betegeknél, akik folytatták a szokásos étrendjüket, egyik paraméter sem változott. A böjtölés és a diéta eredményeként szignifikánsan csökkent a fájdalom, a reggeli ízületi merevség, valamint az érzékeny és duzzadt ízületek száma is.

 

Azok, akik még egy évvel a próba befejezése után is folytatták a diétát, további javulásról számoltak be a fájdalom, a merevség, valamint az ízületek érzékenysége és duzzanata területén. Nem kétséges tehát, hogy böjt alatt a gyulladás és a fájdalom is enyhül. De ha visszatérnek ugyanahhoz a diétához, mint korábban, a gyulladás visszatérhacsak a böjt időszakát nem követi a vegetáriánus étrend.

 

Miért lehetséges ez? Ennek egyik oka a mikrobiomban bekövetkezett változás lehet; a tünetek javulása ugyanis egybeesett a bélflóra jelentős megváltozásával, ami valamilyen módon előnyös lehet a betegség gyógyítása szempontjából. Tudjuk, hogy a böjt csökkentheti a bélrendszer szivárgását rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél, de még nem tudjuk, hogy ez milyen szerepet játszik a betegség folyamatában.

 

Egy egyszerű magyarázat lehetne az eikozanoidok, a gyulladás közvetítői, amelyek arachidonsavból képződnek. Az arachidonsav egy hosszú szénláncú gyulladás keltő omega-6 zsírsav, amely állati zsírokban található. A legnagyobb mennyiségben a csirkehúsból és a tojásból származik, amelyek együttesen az amerikaiak állati termék fogyasztásának közel a felét teszik ki. Ezért jutottak arra a következtetésre, hogy miért jobb a mentális egészségük azoknak, akik több növényi alapú élelmiszert esznek.  Nem szenvednek az arachidonsav által okozott „ideggyulladástól”.  Egy randomizált, ellenőrzött kísérletben kimutatták, hogy a tojás, a csirke és más hús eltávolítása az étrendből javítja a hangulatot, ami arra utal, hogy az arachidonsav negatívan befolyásolhatja a hangulati állapotokat, és segíthet megmagyarázni a növényi alapú étrend jótékony hatását a gyulladásos betegségekre, például a rheumatoid arthritisre.

 

 

Tehát ez segíthet megmagyarázni, miért tűnik szükségesnek a növényi alapú étrend fenntartása a böjt után a tünetek és a gyulladásos aktivitás kiújulásának megakadályozására. Ahogyan egy népszerű sajtócikk fogalmazott: a böjt csak egy eszköz lehet a gyógyulásra, mivel radikális változást indít el az étkezésedben.

 

A böjt előnyeinek legerősebb bizonyítéka a rheumatoid arthritis néven ismert autoimmun ízületi betegség kezelését övezi. Volt egy német tanulmány, amely az osteoarthritisnél is jótékony hatást mutatott ki, a fájdalom és az ízületi funkciók javulásával.

 

A jövőben szükség lenne randomizált, ellenőrzött vizsgálatokra, hogy bizonyítható legyen az összefüggés a böjt, a diéta és az autoimmun betegségek javulása között. A német kutatók természetesen nem örültek, hogy mindössze 30 betegük volt, de ez éppen 30-szor több mint az orvosi irodalomban sok böjtről szóló tapasztalat, amely csak egyetlen esetet részletez.

 

Egy másik esettanulmány egy nőről készült, akinek egy ritka autoimmun betegsége volt, amelyet kevert kötőszöveti betegségként ismernek (MCTD), és amely mindenféle fájdalmas tünetet okozhat, és szteroidokkal kezelik; de 21 nappal azután, hogy bejefezte a gyógyszerei szedését, tünetei a böjt hatására javulni kezdtek, és ami még fontosabb, úgy tűnt, nem is tértek vissza. Tehát működik a böjt vegyes kötőszöveti betegségek esetén is? Nos, csak annyit mondhatunk, hogy legalább egyszer működött.

 

Hasonló sikertörténetről számoltak be a fibromyalgiával kapcsolatban: egy nőnek fájdalmai voltak az egész testében, nem tudott mozogni, sok gyógyszert szedett, de 24 nappal később tünetmentes lett, és legalább egy hónappal később még mindig az is volt. Ám amikor több tucat emberen kipróbálták a böjtölést, a két hét után tapasztalt előnyök a 12. hétre nagyrészt eltűntek.

 

Nézzük, hogy mi a helyzet a lupusszal? Egy 45 éves nőnek az immunszuppresszív gyógyszerei ellenére továbbra is fájdalmai voltak, de a böjtölés negyedik napjára már megszűnt a fájdalom, és egy évig tünetmentes maradt, majd egy második böjtöléssel ezt az állapotot meg is tudta hosszabbítani. Jegyezzük meg, hogy ez nem csak böjt volt, hanem a böjt, amelyet egy növényi alapú étrend követett, hogy az elért pozitív hatás rögzüljön. A szigorúan növényi alapú étrend – nulla állati fehérje – a legtöbb esetben önmagában is bizonyítottan csökkenti a tüneteket.

 

Ugyanez vonatkozik a sacroiliitisre, amely a spondylitis ankylopoetica gyakori megnyilvánulása, egy autoimmun ízületi gyulladás, amely elsősorban a gerincet érinti, és évekig tartó hátfájást okoz. Mindenféle hagyományos terápiát és gyógyszert kipróbáltak, de a fájdalom továbbra sem múlt el. Ezért megpróbálták az állati eredetű élelmiszerek teljes mellőzését, és napokon belül határozott, tartós javulást tapasztaltak – egészen addig, amíg újra húst nem evett a páciens. De visszatérve a növényi alapú táplálkozáshoz a legtöbb gyógyszert elhagyta, és szinte teljesen tünetmentesen él. Ebben az esetben az egészségesebb táplálkozással legalább megszűnt az egyéb kezelésekre ellenálló gyulladásos fájdalom. Úgyhogy egy próbát mindenképp megér!

 

Az autoimmun glomerulonephritis, amikor a szervezet megtámadja a saját veséit, a lupus gyakori megnyilvánulása. Elvégeztek egy 29 betegből álló kísérletet, amely résztvevői 60 órán keresztül böjtöltek, majd csak gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak, amíg jobban nem lettek.  Olyan figyelemre méltó gyógyulást írtak le, hogy véleményük szerint a böjtnek „a kezelés elengedhetetlen részét kell képeznie”.

 

De mi a helyzet a sclerosis multiplex-el, amely egy autoimmun idegbetegség. A betegeket véletlenszerűen „böjt utánzó diétára” osztották be, vagyis egy módosított böjtre, amely egy napi 800 kalóriás, gyümölcsből, rizsből vagy burgonyából álló diétával kezdődött, majd egy hétig néhány száz kalóriás lenmagolajat és zöldséglevest kortyolgattak, mielőtt áttértek volna a növényi alapú mediterrán étrendre. A következő három hónapban jelentős javulást tapasztaltak általános életminőségükben. Kipróbálták a ketogén diétát is, de az nem hozott sem klinikailag, sem statisztikailag szignifikáns javulást.”

 

 

És végül, a krónikus csalánkiütés, amelynél viszkető bőrkiütések jelennek meg.  A böjt harmadik napján javulni kezdett, és a 11. napra teljesen eltűnt. Ez összhangban van a németországi és japán tanulmányokkal, amelyek nyilvánvalóan kimutatták, hogy körülbelül 75 százalékos a hatékonyság az ilyen betegeknél, ha folyadék diétát alkalmaznak náluk.

 

Természetesen érdemes kipróbálni a böjtterápiát, de csak képzett orvosi felügyelet mellett szabad „koplalni”. Ellenkező esetben soha nem tudhatjuk meg, hogy van-e valamilyen rejtett veseprobléma, amely kómába vagy akár a hullaházba juttathatja a beteget. A veseműködést és az elektrolit háztartást ellenőrizni kell, hogy biztosak lehessünk benne, a szervezet felkészült a kihívásra!

 

A potenciális előnyök ellenére a böjt nem a hagyományos értelemben vett gyógymód vagy kezelés; egyszerűen az a célja, hogy elősegítse a szervezet öngyógyító mechanizmusait. Mivel definíció szerint a böjt nem tartható fenn tartósan, így az általa elért eredmények megőrzése érdekében olyan egészségvédő életmódot kell követni, amely magában foglalja a minimálisan feldolgozott növényi élelmiszerek étrendjét, a megfelelő mennyiségű alvást, és a testmozgást.

 

A myCosmofood termékek csak gyümölcsöket és zöldséget tartalmaznak, így tökéletesen beilleszthetők a növényi alapú étrendbe. Magas vitamin, ásványi anyag, antioxidáns és enzimtartalmuk pedig hatékonyan segíti a szervezet regenerálódását és az egészség megtartását.