Blog
Az ultra feldolgozott élelmiszerek
2022.06.09
10:00
Az Egyesült Államokban a „junk food” kifejezést gyakran használják az olyan általánosan ismert, kevésbé egészséges élelmiszerkategóriák leírására, mint a cukorka, fagylalt és chips.
Ennek ellenére nincs egységes definíció, ezért a táplálkozáskutatók az ultra-feldolgozott fogalmát találták ki. Az „ultra-feldolgozott élelmiszer” kifejezés olyan ipari készítményeket ír le, amelyek jellemzően az összetevők hosszú listáján láthatók, amelyek a só, a cukor és a zsír mellett általában egyetlen szakácskönyvben sem találhatók meg, – mint például a különféle ízesítők, színezékek, édesítőszerek, emulgeálószerek és egyéb adalékanyagok. Ezek valódi élelmiszerek ízének utánzására vagy a végtermék nemkívánatos tulajdonságainak álcázására szolgálnak. Ez nagyjából megfelel a „piros lámpás” ételeknek, ha a közlekedési lámpa hasonlatát használjuk az élelmiszerekre.
És valóban, a legtöbb étel, amit az emberek esznek, a piros lámpás élelmiszerek közé sorolható: szénsavas üdítők, fagylalt, cukorka, sütemények, a legtöbb kenyér és reggeli gabonapelyhek, „TV-vacsora” típusú melegíthető termékek, csirke falatok, halrudak, kolbászok, hamburgerek, hot dog-ok…. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának drámai növekedése tapasztalható. Valójában az Egyesült Államok élelmiszerellátását ezek a termékek uralják. Több mint 200 000 terméket értékeltek, és 71 százalékuk ultra-feldolgozottnak minősült.
És persze nem csak az élelmiszerboltokban kaphatóak. A cukros italok és a feldolgozott junk food már nem csak az élelmiszer-kiskereskedőknél vannak jelen, hanem mindenütt, már a nem élelmiszert árusító helyeken is. Ezzel buzdítva mindenkit a kalóriadús, de tápanyagban szegény termékek fogyasztására. Ahogy a Coke volt elnöke fogalmazott, a Coca-Colát egy karnyújtásnyira kell tartani mindenkihez, hogy ha megkívánja, rögtön hozzájusson. Egy másik nagy édességmárka így dicsekedett: „Mindenhova elhelyezzük őket: élelmiszerboltokban és szupermarketekben, benzinkutakon és egészségügyi intézményekben, tekepályákon és ezt nem bánom."
Tehát itt tartunk ma. Milyen arányban fogyasztják a szemetet az Egyesült Államokban élő gyermekek és serdülők? Hihetetlen, de 56-70 százaléka annak, amit gyermekeink és tinédzserjeink egész nap esznek, szemét. Az Amerikai Egyesült Államokban a bevitt kalóriák több mint fele junk food-ból származik! Valójában szerte a világon a magasabb jövedelmű országokban folyamatosan az ultra-feldolgozott élelmiszerek teszik ki a kalóriabevitelünk több mint 50 százalékát. Nem csoda, hogy az egészségtelen táplálkozás az emberiség legnagyobb gyilkosa, a halálozás vezető kockázati tényezője a Földön.
Pontosan milyen egészségügyi következményei vannak az ultra-feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztásának? A modern élelmiszerek biológiai hatásait patkányokon tanulmányozták, kimutatva, hogy drámai súlygyarapodást, gyulladást, valamint anyagcsere- és kognitív rendellenességeket okoznak. És ahogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek átvették az uralmat, egy új étkezési zavart is felismertek – a TÚLEVÉST, amely az evészavar leggyakoribb formájává nőtte ki magát. És nem meglepő, hogy a túlevés során fogyasztott ételek 100 százalékban ultra-feldolgozottak. Nem meglepő, mert ezeket az ételeket úgy tervezték, hogy ne csak egyet fogyassz, hanem többet kívánj! Az emberek nem nagyon szokták a brokkoliból túlenni magukat...
Körülbelül 10 tanulmányból 9 azt állapította meg, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása káros egészségügyi következményekkel jár – nem csak az elhízással, hanem a rákkal, a 2-es típusú cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, az irritábilis bél szindrómával, a depresszióval és több más ok miatti halálozással. Tehát rövidebb élettel! A fiatalokra vonatkozó tanulmányok hozzáadják a listához az asztmát, valamint a magasabb DNS-károsodást. Egyetlen tanulmány sem számolt be az ultra-feldolgozott élelmiszerek jótékony egészségügyi hatásáról.
Ezzel szemben az alacsony húsfogyasztású, magas rosttartalmú és minimálisan feldolgozott élelmiszert fogyasztó populációk sokkal kevesebb krónikus betegségben szenvednek, alacsonyabb az elhízás aránya, és tovább élnek betegségmentesen. De a legtöbb megállapítás megfigyeléses vizsgálatokból származott. Amíg nem teszteled, nem tudhatod biztosan, hogy maguk az ultra-feldolgozott élelmiszerek a hibásak ezeknél az egészségügyi problémáknál.
Korábban soha nem végeztek randomizált, kontrollált vizsgálatot ultra-feldolgozott élelmiszerekkel. Húsz embert lényegében egy kórházi osztályra zártak, és 14 napig kaptak ultra-feldolgozott és feldolgozatlan diétát is, és itt az eredmény! Az étrendet a kalória, a cukor, a zsír, a rost és a makrotápanyagok alapján állították össze. Válaszul a kritikákra, a gyártók azt az utat választották, hogy módosítják a termékeik összetételét: továbbra is ultra-feldolgozott állapotban tartják azokat, de hozzáadnak egy kis rostot, vagy cukor-, zsír- vagy sótartalmat csökkentenek. Ezért a kutatók mind a két diétában ugyanannyi kalóriát, cukrot, zsírt, rostot, szénhidrátot és fehérjét akartak adni a vizsgálati alanyoknak, hogy megpróbálják kimutatni az ultra-feldolgozás hatását. Így például az egyik csoport, Cheeriost és muffint kapott reggelire a rendkívül feldolgozott ételként, vagy tojásos és sajtos muffint pulykaszalonnával. A másik csoport zabpelyhet evett áfonyával és mandulával.
Mindkét reggeli azonos mennyiségű cukrot és zsírt tartalmazott, de a másik csoport feldolgozatlan, teljes élelmiszer formájában.
Ebédre az „ultra-feldolgozott csoport” kapott egy pulyka szendvicset zsírmentes görög joghurttal, konzerv őszibarackkal, sült burgonya chipsekkel és cukormentes Crystal Light limonádéval, szemben a másik zöldsalátát fekete babbal, avokádóval, magvakkal és szőlővel, almával. Ugyanannyi kalóriát tartalmazott mindkét csoport főétele, úgy, hogy annyit ehettek belőle, amennyit akarnak.
És mi lett az eredmény? Az ultra-feldolgozott diéta mellett körülbelül 500 kalóriával többet ettek naponta. És így nem meglepő, hogy körülbelül két kilót híztak a feldolgozott étrend mellett, utána pedig leadtak két kilót a nem feldolgozott élelmiszerek fogyasztása mellett. Tehát az ultra-feldolgozott élelmiszerek kiegyensúlyozatlan tápanyagprofilja akkor is megmarad, ha mesterségesen próbalnak azon javítani. Például a hozzáadott rosttal, vagy csökkentett zsírtartalommal varázsütésre nem lesznek egészségesek. De az ipar inkább mégis ezt az utat választja. A tanulmány azonban azt mutatta be, hogy jobb lenne teljesen korlátozni az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztását.
Miért szereti az ipar mégis ezeket az élelmiszereket előállítani? Mert piszkosul olcsó alapanyagokból készülnek, például az adófizetők pénzéből támogatott kukoricaszirupból, ami hatalmas vállalati haszonkulcsot tesz lehetővé. De milyen áron? Az élelmiszeripar több mint ezermilliárd dollárt termel, de egészségügyre fordított pénzünk nagy részét az ugyanazon élelmiszerek által súlyosbított krónikus betegségek, például a cukorbetegség és a szívbetegségek kezelésére fordítják. Tehát háromszor annyit elveszítünk, mint amit az élelmiszeripar megkeres. Az élelmiszeripar azzal érvel, hogy a modern társadalmakban „irreális” azt tanácsolni az embereknek, hogy kerüljék az ultra-feldolgozott élelmiszereket, mivel nincs idejük és a természetes ételek elkészítése is bonyolult! Lehet, hogy az emberek hisznek ebben a propaganda- és dezinformációs kampányban, amivel az élelmiszeripar évtizedek óta bombázza a családokat. Azok, akik úgy gondolják, hogy az egészséges ételek nem lehetnek könnyen és gyorsan elkészíthetők, még soha nem találkoztak az almával.
Az egyetlen megoldás: igazi ételeket kell fogyasztani! A myCosmofood gyümölcs- és zöldségkristályai pedig még egyszerűbbé és hatkonyabbá teszik a valódi, természetes ételek fogyasztását - extra időráfordítás nélkül!
Termékjavaslataink
--------------
Forrás: https://nutritionfacts.org/video/ultra-processed-junk-food-put-to-the-test
Dr. Michael Greger amerikai orvos, aki jelenleg is háziorvosként praktizál.
A hivatása mellett nem csak egy nonprofit blogot és YouTube csatornát üzemeltet, ahol számos hasznos és bizonyított tényt oszt meg a növényi alapú táplálkozás világából, de három legutóbbi könyve közül mindegyik a New York Times Best Sellers listáján végzett, köztük a 2016-os leghíresebb, How not to die, magyarul Hogy ne halj meg c. műve. Könyvei ma már magyarul is elérhetőek.